Fedezze fel a sebességtúllépés új szabályait és buktatóit – mit kell tudnia a 2023-as változásokról?

Sebességtúllépés büntetési szabályai Magyarországon

Változások a sebességmérésben

A magyar sebességtúllépés szabályozása 2023. május 1-től jelentősen megváltozott. Korábban a traffipaxok által mért sebességnél volt egy bizonyos „ráhagyás”, vagyis hibahatár, ami 100 km/órás sebességig 3 km/óra, e fölött pedig 3 százalékos eltérés volt. Ez azt jelentette, hogy ha valaki 53 km/órával haladt egy 50-es táblánál, még nem kapott büntetést. A változással ezt a hibahatárt eltörölték, így elméletileg már akár 1 km/órás sebességtúllépésért is bírság járhat.

A bírságolási rendszerben két fő eljárási mód létezik: a helyszíni (megállításos) bírság és a közigazgatási bírság. Ez utóbbit az objektív felelősség elve szerint szabják ki, függetlenül attól, ki vezette a járművet – a felelős az üzembentartó lesz.

Megállításos bírság sajátosságai

A helyszíni bírságolás esetén az intézkedő rendőr a sebességmérést követően azonnal megállítja a járművet. Ilyenkor egyértelmű, ki vezette az autót, és a felelősség alól nem lehet kibújni. A büntetés mértékét a rendőr a kihágás súlyosságához igazodva, saját hatáskörében határozza meg, 5 és 70 ezer forint között. Fontosnak tartom kiemelni, hogy ezen a bírságolási formán a rendőrség nem változtatott, így továbbra is érvényes, hogy 100 km/óra alatt plusz 15 km/óráig, 100 km/óra felett pedig 20 km/óráig nem az objektív felelősség elve szerint járnak el.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A sebességtúllépés minimális mértéke miatt csak akkor jár büntetés, ha a rendőr megállítja a járművezetőt. Amennyiben nem történik megállítás, marad az a szabály, hogy bizonyos mértékű sebességtúllépésig nem kell számítanunk bírságra. A rendőrségi tapasztalatok szerint a megállításos bírságolás kevésbé gyakori Magyarországon, így a 2023. májusi változások a gyakorlatban nem okoztak jelentős változást a közlekedők életében.

Technikai megfontolások

Érdemes figyelembe venni, hogy sok – főként régebbi – gépjármű sebességmérője pontatlan adatokat mutat. Előfordulhat, hogy a műszerfalon látott 50 km/óra a valóságban 53-54-55 km/óra is lehet. Szerencsére ez ritkán okoz problémát, mivel a legtöbb autó sebességmérője 3-5 km/órával többet mutat a tényleges sebességnél, nem pedig kevesebbet.

A mérésügyről szóló törvény szerint a hitelesített mérőeszközt – ilyen a traffipax is – az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája. Ez azt jelenti, hogy a traffipax által mért értéket nehéz vitatni a hatóságok előtt.

Az örökség visszautasítása jelentősége és jogi következményei

Mi az örökség visszautasítása?

Az örökség visszautasítása lehetőséget biztosít a törvényes vagy végrendeleti örökösöknek, hogy ne fogadják el a rájuk háramló hagyatékot. Ez egy végleges és visszavonhatatlan döntés, amellyel az örökös gyakorlatilag kiesik az öröklési sorból. A Ptk. részletesen szabályozza ezt a jogintézményt, amely különösen akkor lehet fontos, ha a hagyaték tartozásokkal terhelt vagy egyéb okokból nem előnyös az átvétele.

Az örökség visszautasításának határideje és formai követelményei

Az örökség visszautasításához nem szab konkrét végső határidőt a törvény, azonban fontos, hogy ezt az örökösnek addig kell megtennie, amíg nem tesz olyan nyilatkozatot vagy nem tanúsít olyan magatartást, amely az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akaratát fejezi ki. A visszautasító nyilatkozatot közjegyző előtt kell megtenni, amely nem lehet feltételhez vagy időhöz kötött. Bármely érdekelt kérelmére a közjegyző határidőt tűzhet ki a nyilatkozat megtételére.

Részleges visszautasítás lehetőségei

A Ptk. főszabály szerint nem teszi lehetővé az örökség részleges visszautasítását. Azonban kivételként említhető, hogy ha valaki több jogcímen (például törvényes és végrendeleti örökösként is) örököl, akkor az egyik jogcímen megszerzett vagyontárgyakat visszautasíthatja, míg a másikat elfogadhatja. Mezőgazdasági termeléssel hivatásszerűen nem foglalkozó személy külön is visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, az állatállomány és munkaeszközök öröklését.

Az örökség visszautasításának hatása a többi örökösre

Amikor egy örökös visszautasítja az örökséget, helyébe a törvényben meghatározott további örökösök lépnek. Ez megváltoztatja az öröklési sorrendet és hatással van a többi örökös jogaira és kötelezettségeire. Fontos tudni, hogy a visszautasítás nem feltétlenül jelenti azt, hogy az örökös gyermekei is kiesnek az öröklési sorból – ők továbbra is jogosultak lehetnek az örökségre.

Visszautasítás vagy lemondás?

Nem szabad összekeverni az örökség visszautasítását az öröklésről való lemondással. Míg a visszautasításra csak az örökhagyó halála után van lehetőség, addig a lemondást az örökhagyó életében, vele kötött szerződésben kell megtenni. Mindkét döntés végleges, ezért alapos megfontolást igényel, lehetőleg jogi szakember bevonásával.

Az örökség visszautasítása olyan döntés, amelyet mindig az adott örökség összetételének, az esetleges tartozásoknak és a személyes körülményeknek a figyelembevételével érdemes meghozni. A helyes döntéshez célszerű jogi tanácsadást kérni, hogy minden következménnyel tisztában legyen az örökös.